Útmutató – így használjuk helyesen a brainstormingot

Az utóbbi időben hihetetlenül népszerű a brainstorming kifejezés használata, legfőképpen a munka világában. Hiszen amikor valamilyen problémát szeretnénk megoldani, akkor gyakran mondjuk, hogy „hívjunk össze rá egy brainstormingot!” Nem is csoda, hiszen egy igazán egyszerű módszerről van szó, amiről maga a brainstorming megalkotója, Alex Faickney Osborn is úgy nyilatkozott a hallgatóinak, hogy „annyira egyszerű, hogy még egy csigának is meg lehetne tanítani.”

De ha ez a módszer ennyire egyszerű, miért futunk bele folyton az egyes megbeszéléseken, hogy a hosszas ötletelés nem vezet eredményhez, esetlegesen még nagyobb káosz keletkezik a fejekben mint, ami korábban volt? Ennek egy egészen kézenfekvő magyarázata van, mégpedig az, hogy a módszer alapvető szabályait és keretrendszertét figyelmen kívül hagyjuk az alkalmazása során.

A barinstorming-módszer jelentésében is benne van, hogy ez egy szabályozott keretek között zajló csoportos kreatív gondolkodás.

Na de mik is azok a szabályok, amiknek betartásával elérhetjük, hogy sikeresebbek legyen a brainstormingjaink és ne váljanak kaotikussá a megbeszélések.

Sikeres brainstorming összetevői

Először is brainstormingnak 5 alapvető szabálya van, amelyet minden körülmények között be kell tartania a résztvevőknek.

  1. A lényeg a minél több ötlet: annak érdekében, hogy megtaláljuk a legjobb ötletet sok-sok ötletre van szükségünk.
  2. Tilos az ötletek kritizálása, a vita!: azaz az ötletelési fázisban nem lehet véleményt, észrevételt formálni az elhangzott ötletekről. Ennek egy egészen egyszerű magyarázata van, mégpedig az, hogy az ötletelés és a kritikai észrevételek megfogalmazása teljesen más agyi működést indítanak be.
  3. Egymás ötleteire építkezzünk!: lényege, hogy a csapattagok inspirálják egymást, beindítsák a csapattagok asszociációs képességét a korábban elhangozott ötletek. Igazság szerint az egyik ötlet katalizálja a másikat és így rengeteg olyan ötlet születhet, melyekre korábban egyáltalán nem gondoltunk volna.
  4. A vad, extrém ötletek a legjobbak: „Ha egy ötlet elsőre nem abszurd, akkor reménytelen.” Hiszen sokkal könnyebb a földtől elrugaszkodott ötletet megszelídíteni, kivitelezhetővé tenni, mint egy átlagos ötletből valami eredetit alkotni.
  5. Nem számít melyik elhangozott ötlet kié: közös munkáról van szó, így miután az ötlet elhangzott a csoport közös tulajdonába kerül. Ezzel elkerülhető, hogy a részvevők makacsul ragaszkodjanak a saját elképzelésükhöz, javaslatukhoz.

Másodszor tisztázni kell a szerepeket, ki milyen pozíciót fog betölteni a folyamat során. Szükség van egy facilitátorra, aki koordinálja a teljes folyamatot, betartatja a szabályokat, felügyeli az időt, valamint egy lejegyzőre. Az ő feladata az elhangzott ötletek lejegyzése egy olyan helyre, ami minden részvevő számára jól látható a teljes munkafolyamat alatt. E két szerepkörre azért van nagy szükség, hogy a többi résztvevő zavartalanul tudjon az egyes lépésekre összpontosítani.

A harmadik elengedhetetlen eleme a brainstormingnak a ráhangolási fázis (warm-up), amely során a feladatnak van egy előkészítési szakasza. A legtöbben ezt hanyagolják el, mert nem látják a hozzáadott értékét és időveszteségnek vélik, holott egyáltalán nem az sőt az egyik legfontosabb eleme a módszernek, hogy minél hatékonyabban működjön. Hiszen képzeljünk csak el egy társaságot, akik az aktuális barinstorming megbeszélésre igyekeznek, de előtte pár perccel még egy teljesen másik helyen/megbeszélésen voltak, amelynek információival tele a fejük. A ráhangolási fázis nagy előnye, hogy segít a résztvevőknek fejben is megérkezni, az agyukat az aktuális problémára fókuszáltatni. Egy ilyen ráhangolási feladat lehet például az asszociációs lánc. Ebben az esetben sorban haladva minden részvevőnek az előtte elhangzott szóra kell valamit asszociálnia. Nyitó szó lehet ilyenkor maga a brainstorming. 

A brainstorming lépései

Fókuszmeghatározás: az egyik legfontosabb dolog a fókusz pontos, érthető, lényegre törő, rövid meghatározása, hiszen ez adja a keretét az egész módszernek. Célszerű nyitott kérdés formájában megfogalmazni, mivel ebben az esetben nincsenek előre megadott válaszok, így a részvevők fantáziájára van bízva milyen kreatív ötletekkel állnak elő.

A következő lépés az ötletelési fázis: Ebben a részben a csapat tagjainak lehetősége nyílik ötleteik megosztására a többiekkel szigorúan a brainstorming szabályait betartva. A facilitátornak itt résen kell lenni, hiszen ha valaki megszegi a szabályokat, akkor határozottan fel kell hogy lépjen.

Miután letelt az ötletelésre szánt idő vagy kifogytak a részvevők az ötletekből, akkor következik a kritikai fázis. Ebben a szakaszban húzzuk ki a használhatatlan ötleteket, valamint választjuk ki és elemezzük az ígéretesnek látszó javaslatokat.

Végezetül az utógondozás következik: ahol a befejezést követően a facilitátor feladata az eredmények összefoglalása a csapat számára, valamint a további lépések meghatározása.

A módszer előnye

A módszer előnye, hogy hatékonyan, strukturáltan és időgazdaságosan lehet az adott problémára megoldásokat találni, valamint azáltal, hogy csoportban zajlik a folyamat lehetőség nyílik több nézőpontot is figyelembe venni, hiszen ahány ember, annyiféleképpen vélekedünk egy adott dologról. Továbbá nincs olyan problémamegoldó terület, ahol ne lehetne használni. Harmadrészt egy igazán könnyen hasznosítható eszközről van szó.

A módszer veszélyei

Ha zavarosan, kétértelműen van a fókusz meghatározva, akkor nem lesz világos a részvevők számára, hogy pontosan mire is kellene megoldást találniuk.

Veszélyforrás lehet még a ráhangoló fázis elhagyása is, hiszen mint már korábban szóesett róla, ilyenkor kimarad az a rész, hogy a részvevők kellő nyugodtsággal és maximális figyelemmel vegyenek részt a feladatban az első pillanatól kezdve.

Valamint, ha egy kevésbé gyakorlott, határozatlan facilitátor koordinálja a folyamatot, hiszen ebben az esetben nem kerülnek betartatásra az alapszabályok és könnyedén eltérhetnek a részvevők a meghatározott keretektől, ami egyenes út a káoszhoz.

Gondot okozhat még a téves vezetői felfogás is, abban az esetben, ha a cél csak a feladaton való túl lelevés és nem pedig a valódi megoldások megtalálása.

A brainstorming változatai

A brainstormingnak rengeteg változata létezik, amelyek közül egy kis ízelítő.

Az egyik a fordított barinstorming, amely során a facilitátor a fókusz ellenkezőjét fogalmazza meg, például „Hogyan lehetne az eredményességet elkerülni?” Ezt követi az ötletelési fázis, majd pedig a fókusz visszafordításával (pozitív, eredeti fókusz) a fordított irányú gondolatokat ellentétükbe ültetjük át, így kapjuk meg az eredeti problémánkra a megoldást. Amiért ez a technika jól tud működni, hogy a negatív gondolkodás az agy számára sokkal könnyebben megy, mit a pozitív, építő ötletek megfogalmazása. A módszert leginkább olyan problémák megoldására érdemes használni, ahol az eredeti fókusz kevésbé indítja be a résztvevők gondolkodását vagy statikus megoldási sémákat generál.

Egy másik típusa a brainwriting 6-3-5, ami a brainwriting egy speciális fajtája. Az előzőektől legfőképpen abban tér el, hogy itt írásban történik az ötletelés, így lehetőség nyílik az időbeli párhuzamosságra. Valamint ezzel a technikával akár fél óra alatt 108 új ötlet létrehozására van lehetőség. Na de mit is jelent a 6-3-5. Az előkészítő fázisban 6 fő/6 csapatot érdemes összeállítani. Ezt követi a fókuszmeghatározása, majd pedig az ötletképző fordulók. Minden részvevő/csapat megkapja a munkalapját, amire 5 perc alatt 3 ötletet kell írniuk, majd pedig át kell adniuk a lapjukat a szomszédjuknak, aki vagy a leírtakat fejleszti tovább vagy új ötleteket ír hozzá. Ez addig folytatódik, amíg a munkalapok körbe nem érnek. Ekkor a legszerencsésebb esetben a 6 munkalapon összesen 108 ötlet fog szerepelni (6 fő/6 csapat x 6 forduló x 3 ötlet). Végezetül a befejező fázisban a facilitátor ismerteti az összes ötletet a résztvevőkkel és így megkezdődhet az ötletek értékelése, szelekciója, ahol végezetül maximum 3 ötletet választanak ki továbbfejlesztésre.

A módszer előnye, hogy minden részvevőnek lehetősége nyílik az ötleteit megosztani a többiekkel, valamint, az esetlegesen domináló személyeket vissza lehet általa szorítani, így minden részvevő véleménye felszínre tud kerülni.

Itt olvashatsz többet a témáról:

  • Kaszás Gy. (2011). Gondolkodjunk, mert vagyunk! 12 kreatív problémamegoldó módszer.

Mennyire volt hasznos számodra ez a cikk?

Értékelések átlaga: 5 / 5. Értékelések száma: 5

Még nem értékelték! Légy te az első!

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.