Készülj fel egy projektre! – A hat kalap módszer segít

Startupok alakulásakor, vállalati vagy magánéleti projektek előkészítésénél, döntések meghozatala előtt, sőt akár még viták során is felmerülhet a kérdés, hogy hogyan alakítsanak ki a résztvevők egy közös megértést a célokról, a megoldásokról, lehetőségekről, hogy mindenki ugyanabba az irányba tudjon menni és hogy minimalizálni lehessen a félreértéseket. Ezekre a kérdésekre ad egy lehetséges választ a Hat kalap módszer.

A módszer háttere

Edward de Bono máltai pszichológus kutatásai során arra jutott, hogy alapvetően kétféle gondolkodásunk van. Az automatikus és a megfontolt. Az automatikus gondolkodás jelen van a mindennapi cselekedeteink hátterében, légzéskor, séta közben, egyszerűbb mozdulataink során. Biztos többünkkel is előfordult már, hogy nem tudta visszaidézni, vajon bezárta az ajtót, vagy sem. Ennek oka, hogy az automatikus gondolkodás nem igényel tudatos jelenlétet, sem mentális erőfeszítést. Azért van szükség ilyen gondolkodási módra, mivel a tudatos kapacitásunk véges, így, ha folyamatosan a rutin feladatok terhelnék le, nem maradna erőforrásunk a váratlan ingerek okozta, vagy az összetettebb gondolkodást igénylő helyzetek kezelésére. 

Ezzel szemben a megfontolt gondolkodás tudatos és mentális erőfeszítést igényel. Ilyen módon gondolkodunk összetett helyzetekben, váratlan inger feltűnésekor. Például az autóvezetés rutinos sofőröknek egy automatikus cselekvés egészen addig, amíg egy váratlan esemény elő nem hívja a tudatos odafigyelést. Ilyenkor az érzékszerveink a mentális kapacitásunk, az aktív figyelmünk mind mind a helyzet megoldásáért dolgoznak.

Vitáink, megbeszéléseink alkalmával is gyakran esünk abba a hibába, hogy rendelkezünk egy előzetes állásponttal és az egyetlen célunk az, hogy ezt az álláspontot megvédjük. Ilyenkor sok esetben bekapcsolódik az automatikus eszköztárunk minden ellentétes információ, vélemény elutasítására, és már a megbeszélés előtt meglévő érvek felsorakoztatására. Akadályozza a folyamatot továbbá az is, hogy amellett, hogy az aktív figyelmet, a tudatos jelenlétet nem használjuk, a különböző megbeszélési szempontok strukturálatlanul kerülnek a felszínre. Ez azt jelenti, hogy szóba kerülnek a téma szempontjából igazán lényeges faktorok, de egyik végére se kerül pont, nem jutunk velük kapcsolatban igazán átütő eredményre.

Hogyan működik?

A Hat kalap módszer a fent már említett megfontolt gondolkodáson alapszik. A tény, hogy szabályokat állít a megbeszéléshez, hogy strukturálja azt, hogy a fontos szempontokat kalapokkal szimbolizálja, és a kalapok metaforája mindenki számára könnyen érthető szerepváltást jelent, mind mind a megfontolt gondolkodást hívják elő. Mentális erőfeszítésre, és a szempontokkal kapcsolatos tudatosságra késztetnek, biztosítanak egy keretet, amelyben a témák feltárása és a nézőpontok egyeztetése konstruktívan történhet. 

A hat kalap tehát hat, a megbeszélés sikeressége szempontjából fontos szempontot szimbolizál. Edward de Bono kutatásai során azt találta, hogy ezen faktorok az esetek többségében a következők: objektív tények; érzelmek; ellenérvek; érvek mellette; ötletek; folyamatok. A hat tényező megbeszélésén végigmenve, lehetősége nyílik egy olyan eredményre, ami túlmutat a kezdeti tudáson.

A kalapok

Fehér kalap – Az objektív adatok, tények kalapja. Összegezni tudjuk, hogy mik azok az adatok, számok, tények, információk, amiket már az elején tudunk, amikre építeni lehet a megbeszélés során. Fontos, hogy ezek nem szétszórva a beszélgetés véletlenszerű időpontjaiban jelennek meg, hanem már az elején transzparensen fel tudjuk őket tárni.

Piros kalap – Az érzelmek, megérzések, intuíciók kalapja. Ebben az esetben nem kell indokolnunk, és semmiképp sem szabad ítélkeznünk a mondottakról sem saját, sem a többi résztvevő esetében. Mindenki elmondhatja, hogy milyen sejtései, érzései, érzelmei vannak a téma kapcsán. Felmerülhet a kérdés, hogy szükséges-e érzelmekről beszélni akár döntéshozás esetében. Döntéseink a legtöbb esetben érzelmeink által is befolyásoltak, általában azonban ez nem tudatos szinteken megy végbe. Így tehát az, ha tudatosítjuk, sőt ki is mondjuk az érzéseinket, új perspektívákat képes megnyitni előttünk. Az érzelmekről való beszélgetés továbbá pozitív hatással van a résztvevők közti bizalmi szintre is.

Fekete kalap – Az ellenérvek, ellenvetések, aggályok kalapja. Mindenkinek, még a megbeszélni kívánt téma legnagyobb támogatójának is lehetséges kockázatokat, hibákat, buktatókat, hátulütőket kell mondania. Az ördög ügyvédje szerepet kell magunkra öltenünk, és ebből a nézőpontból az összes lehetséges hibát fel kell tárnunk. Ez a szakasz is konstruktív, ugyanis nem egymás ötleteit, véleményét támadjuk, hanem a nagy egészet, így tehát konfliktushelyzetbe a kritizálás során sem kerülünk.

Sárga kalap – A téma melletti érvelés kalapja. A pozitív szemléletünk kerül itt előtérbe, cél, hogy az összes, előnyt, reményt, esélyt megtaláljuk. Még a téma legnagyobb ellenzőjének is mondania kell érveket mellette. Az eredeti véleményünkkel ellentétes érvelés kezdetben megterhelő, és kényelmetlen, de a perspektíva váltásnak köszönhetően teljesen új szempontokat képes megvilágítani.

Zöld kalap – Az ötletek, új lehetőségek, változások kalapja. Ha a zöld kalapot “viseljük” a kreatív énünk kerül előtérbe. A legmerészebb ötleteknek is helye van a megbeszélés ezen pontján. A cél az, hogy az összes új lehetőséget, irányt, megoldást feltárjuk. Először érdemes távolról, a legvadabb ötletektől indítani, aztán amikor már elég lehetőség összegyűlt, szűkíteni lehet a kört a megvalósítható, valósághoz közel állókhoz. 

Kék kalap – A kontroll, és a szervezettség kalapja. Ebben a szakaszban a döntések tisztázása, a továbblépési folyamatok egyeztetése zajlik. A megbeszélés lezáró szakasza, amikor eredményre jutnak a résztvevők, és minden a haladással, és jövőre vonatkozó tervezéssel kapcsolatos kérdést tisztáznak.

Gyakorlati információk

A kalapok egymás után következnek, és amikor adott kalap által szimbolizált témáról van szó, akkor a többi gondolkodási irány teljesen néma marad.

A módszer célja az, hogy térképet rajzoljon arról a tényezőkről, amik egy ilyen megbeszélésen a kutatások alapján fontosak, majd hagyja azt, hogy mindenki maga találja meg a saját célja felé vezető utat. Így tehát a kalapok sorrendje az éppen aktuális megbeszélési téma, a kontextus, a résztvevők tulajdonságai és bármely meghatározó helyzeti tényező alapján rugalmasan kezelhető.

A hat kalapot aktív figyelemmel és részvétellel végigbeszélni időigényes lehet. Fontos előtte meghatároznunk azt, hogy mennyi időt szánunk rá, ez alapján megtervezni az idői kereteket, hogy egyik tényező se maradjon ki. Továbbá segíti a megbeszélést, ha az elején tisztázzuk a fókuszpontokat, azokat a kalapokat, amelyikekre nagyobb hangsúly szükséges fektetni az eredményesség érdekében.

Végül pedig nagyon fontos tényező lehet a folyamat során, ha a csapat egyik tagja elvállalja a facilitátori szerepet. A facilitátor az, aki irányítja a beszélgetést, figyel arra, hogy ne kalandozzon el a csapat a témát tekintve, illetve segít betartani az időkeretet. A megfelelő kérdések feltevésével pedig még sikeresebbé teheti a megbeszélést.

Itt olvashatsz többet a témáról:

  • De Bono, E. (1989). 6 thinking hats.

Mennyire volt hasznos számodra ez a cikk?

Értékelések átlaga: 5 / 5. Értékelések száma: 3

Még nem értékelték! Légy te az első!

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.