Hogyan tervezzük az életünket tudatosan?

Tervezői gondolkodással gyorsan és hatékonyan reagálhatunk az életünket érintő problémákra, képesek lehetünk új irányvonalakat meghatározni, majd azok szerint cselekedni. Segít közelebb kerülni a probléma megértéséhez, és az erőforrásaink felismeréséhez. Pozitívan járul hozzá a tervezési folyamathoz vállalati közegben egy termék esetében, illetve saját életünk, karrierünk kihívásai során is.

Vállalati környezetben a design thinking lényege az, hogy probléma megértése és megoldása közben, integrálja a humán, üzleti és technológiai faktorokat, azaz több perspektívát hozzon be a folyamatba. Ezzel a sokak szerint mindennél fontosabb innováció, azaz újítás katalizátora képes lenni. 

A szabályai:

  • Minden elemzési és tervezési folyamat alapjai a felhasználók igényei: úgy kell megoldást találni a technológiai kérdésekre, hogy a központban az emberi igények kielégítése legyen.
  • Meg kell őrizni a nyitottságot az új ötletek felé: a kudarctól való félelem, illetve az, ha ragaszkodunk a már meglévő megoldásokhoz, elzárja előttünk a siker felé vezető utat.
  • Minden megoldás létezett már korábban csak más formában: az emberi igények évezredek óta léteznek, ezért megoldások sokasága keletkezett már rájuk, ezekből pedig rengeteget lehet és érdemes tanulni.
  • Az ötleteket kézzelfoghatóvá kell tenni, mert ez segíti a kommunikációt: prototípus készítés, és annak a felhasználókkal együtt történő tesztelése segíti a kooperációt és azt, hogy a lehető legjobb termék készüljön a folyamat végén.

Folyamata:

  • Empathize / Mások megértése: megtörténik az első interakció a felhasználó és a termék készítői között. Cél megérteni a felhasználó igényeit.
  • Define / Definiálás: ebben a fázisban szükséges többször újradefiniálni, újra megérteni a problémát közösen. A módszer szerint ugyanis a probléma helyes megértése adja a jó megoldás alapját. 
  • Ideate / Ötletelés: előtérbe a kreativitás. Nem az a lényeg, hogy a végleges megfejtést találjuk meg, hanem, hogy minél több lehetséges megoldás szülessen. Igénybe lehet venni különböző módszertanokat, hogy ez a fázis sikeres legyen, például a Brainstorming-ot, azaz struktúrált ötletelést (bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz róla – a szerk.).
  • Prototype / prototípus készítés: a design thinking alapja az, hogy tanulni a gyakorlatban érdemes. A kulcs, hogy minél hamarabb legyen kézzelfogható eredménye a korábbi fázisoknak. A megvalósítás közben pedig folyamatosan lehet elemezni a folyamatot, a hibákat, fejlesztendő területeket, és a pozitívumokat egyaránt.
  • Test / Tesztelés: ha már van egy prototípus, akkor azt tesztelni érdemes. Fontos tudatosítani, hogy az esetleges kudarc is része a folyamatnak, abból is tanulni lehet, és hosszú távon a megfelelő megoldás felé vezet. A cél az, hogy olyan visszajelzéseket kapjunk, amik előreviszik a folyamatot.

Felmerül a kérdés, hogy ezt a vállalati környezetben igen hatékony módszert tudjuk-e, és ha igen hogyan tudjuk a mindennapjainkban is hasznosítani. A Stanford egyetem kutatói találtak erre is választ. Bill Burnett és Dave Evans a Designing Your Life (tervezd meg az életed) című könyvében egy, az eddigi megközelítéseket összefogó, és emellett új irányokat kínáló tervezési folyamatot vázolnak fel, ami segít abban, hogy sikeresebben döntsünk az életünk komoly kihívásaival kapcsolatban, és megtaláljuk azt az irányt, ami elégedetté tesz minket. Ebben a modellben is a vállalati megközelítésnél kifejtett folyamat lépései jelennek meg, az egyéni élet perspektívájából.

Empátia

Mindannyiunk vágya jelentéssel teli életet élni. Olyat, aminek célja van, tart valahonnan valahová. Amelyben a haladásunk irányával azonosulni tudunk, amely során képesek lehetünk megvalósítani önmagunkat, saját értékrendszerünk szerinti fontos tényezőkön keresztül (pl.: kapcsolataink, karrierünk, ideológiánk..). Ebben segítségünkre van a modell szerint ha átgondoljuk az életünket két kérdéscsoport mentén. Érdemes ezeket le is írni, mivel ez növelheti a bevonódásunkat.

Az első kérdéscsoport az életre, és az értékekre vonatkozik: Mi az életed jelentése / értelme? Miért élsz? Milyen nézeteid vannak? Mik azok az értékek, amik mentén élsz, amik igazán fontosak neked? 

A második kérdéscsoport a munkára vonatkozik: Mit gondolsz a munkáról? Milyen számodra a jó munka? Mi a munkáról alkotott elképzelésed? Mit dolgozol? 

Ezen kérdések mentén közelebb kerülhetünk döntéseink, életünk tervezési eredményeinek fő felhasználójához, azaz önmagunkhoz. Segítenek abban, hogy jobban megértsük mik azok az alappillérek, amelyek szerint cselekszünk, gondolkodunk, érzünk. Képesek lehetünk felismerni és megérteni a vágyaink és jelenlegi életünk közti rést.

Definiálás – problémák

Életünkben vannak problémák és erőforrások. Ezek definiálása elengedhetetlen a megoldás felé vezető úton. A problémákat két csoportba lehet sorolni a modell szerint: gravitációs és megoldandók. A gravitációs problémák azok, amelyek jelen vannak az életünkben, de változtatni nem tudunk rajtuk. Nevük is a gravitációból származik, ami szintén egy nem megváltoztatható körülmény. Ilyen probléma lehet például ha dolgozom egy cégben, amelynek Kovács és fiai Kft. a neve. Itt akármilyen magasra jutok a ranglétrán a cég neve akkor sem fogja tükrözni azt, hogy egyik vezetője se nem Kovács se nem a fiai. Emiatt érezhetem magam rosszul, megjelenhet az életemben ez problémaként, de nem tudok ellene tenni. Ezen problémákat gravitációsnak tekinteni azt jelenti, hogy elfogadjuk a létezésüket, de energiáinkat nem fordítjuk a megoldásukra.

Ezzel szemben a megoldandó problémák azok, amelyekre érdemes időt, energiát szánni, mert megoldásuk komoly értéket képvisel az életünkben. Ha ilyen problémán túljutunk, az segít abban, hogy a vágyott, jelentéssel teli életünkhöz egy lépéssel közelebb kerüljünk. Az előző példánál maradva, ha úgy érzem, hogy Kovács és fiai Kft.-nél jelen lévő gravitációs probléma számomra elfogadhatatlan, akkor viszont elfogadás helyett az teremt értéket, ha képes vagyok tenni ellene: felmondok, és dolgozom olyan cégnél, ahol ehhez hasonló probléma nincs jelen, vagy vezetői beosztásomból kezdeményezem a cég nevének megváltoztatását. 

A problémák definiálásával tehát képesek lehetünk meghatározni, hogy melyek azok az életünkben, amik ellen tenni szeretnénk, és melyek azok, amik csak jelen vannak, mint a gravitáció, de tudunk nyugodtan élni tőlük.

Definiálás – erőforrások

Az erőforrásaink tekintetében a flow elmélettel és az energiáinkkal dolgozik a modell. A flow elmélet Csíkszentmihályi Mihály nevéhez fűződik, és az optimális élményt írja le. Ez azt jelenti, hogy egy olyan élményt, amelyben megszűnik tér és idő, és csak magáért a cselekvésért cselekszünk. Ez az az állapot, amely pont ideális mértékben veszi igénybe a képességeinket, és pont ideális mértékben stresszes. Ha kevésbé lenne stresszes, vagy kevésbé lenne kihívás, akkor unalmas lenne, ha pedig nagyobb mértékben az pedig már szorongást okozna a teljesítményünkkel kapcsolatban. (A flow elméletről, és arról, hogy hogyan lehet elérni, egy későbbi cikkünkben olvashatsz – a szerk.) A flow napló segíthet abban, hogy felismerjük azokat a tevékenységeket, amik flow állapothoz vezetnek az életünkben. A napló lényege, hogy napi szinten monitorozzuk azt, hogy aznap mi volt az a helyzet, amikor flow-ban voltunk. Ha ezt megtesszük minden nap, akkor néhány hét után már eljuthatunk oda, hogy azokat a tevékenységeket priorizálni tudjuk, vagy akár gyakrabban bele tudjuk építeni az életünkbe, amik flow állapothoz vezetnek.

Ami történik a világban azt a saját szemüvegünkön keresztül értelmezzük: ha ez a belső hang azt mondja, hogy ez a tevékenység jó, lehet belőle tanulni, akkor tényleg jelentősnek éljük meg. Ha azonban ez negatív, akkor az lesz a valóságunk. Sokat használt kifejezés mostanában a time management (időgazdálkodás). A modell szerint azonban nem az számít hogy mire mennyi időt szánunk, hanem hogy hogy érezzük magunkat a cselekedetek közben: energia management (energiagazdálkodás). Írjunk le mindent, ami ismétlődő a heteinkben osztályozzuk őket aszerint, hogy mennyi energiát tartalmaznak. Ez segít felismerni, hogy melyek a napjainkban azok a tevékenységek, amelyektől energikusak leszünk, és melyek azok, amelyek csak rabolják az energiáinkat. Ezek felismerése megváltoztathatja az észlelésünket a saját napjainkkal, életünkkel kapcsolatban.

Ötletelés

Ha mindent megélhetnél, amit szeretnél hány életed lenne? Ez a kérdés mentén kezdődik az ötletelési fázis a modell szerint. Volt már olyan, akinek több száz volt erre a válasza, de volt olyan is, akinek csupán 1 vagy 2. Az átlag 7 és 8 között van. Általában az emberek ennyit tudnak indoklással alátámasztani. Az ötletelés ezután kétféleképpen is haladhat. Az egyik, hogy az összes életutat, amit az előző kérdésben mondtunk elképzelünk részletesen. A másik viszont az, és ezt tartja a modell hatékonyabbnak, hogy a következő három lehetőséget beszéljük át: Milyen lenne az életünk, ha minden úgy sikerülne, ahogy szeretnénk? Milyen lenne az életünk, ha a munkakörünk a gazdasági változások következtében megszűnne? Milyen lenne az életünk, ha nem kellene aggódnunk a pénz sem mások véleménye miatt? Ezen kérdések mentén olyan válaszok, olyan vágyak, olyan lehetőségek kerülhetnek elő, amelyeket az életünk során valahol elfeledtünk vagy éppen a mindennapi teendők között észrevétlen maradt előttünk. 

Prototípus és teszt

Megnézhetjük azt, hogy a már feltárt vágyaink hogyan és milyen személyek életében vannak jelen már most. Például ha én vezető szeretnék lenni, biztos tudok gondolni olyanokra, akik már a jelenben is vezetők. Ők értelmezhetőek ebben az esetben prototípusként. Megfigyelhetem azt, hogy ez a szerep az ő életükre milyen hatással van, beleképzelhetem magam a velük történő szituációkba, átgondolhatom, hogy én hogyan reagálnék. Beszélgethetek velük, vagy akár egy kontrollált, kockázat mentes szituációban ki is próbálhatom magam. Ezek a módszerek segítenek minket abban, hogy feltárjuk, vajon tényleg az elképzelt vágyaink, jövőnk az, amit valójában élni szeretnénk, vagy sem.

A modell kapcsán felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi van akkor ha rosszul döntünk? Nem fogunk. Ilyen egyszerű a válasz rá. A döntés meghozatala után egyből érezni fogjuk, hogy ez a jó döntés vagy sem. Például ha el szeretnénk dönteni, hogy mit vacsorázzunk: az egyik lehetőség a pizza a másik pedig a hamburger, és mi azt mondjuk, hogy nekünk mindegy. Ezen felbátorodva partnerünk eldönti, hogy legyen a pizza. Ez azonnal kivált belőlünk egy olyan érzelmi reakciót, amiből egyből tudjuk, hogy ez a döntés a nekünk való, vagy sem. Az érzelmeink bölcsek ebben a helyzetben, és jelezni fognak nekünk azzal kapcsolatban, hogy az út, amin járunk, vagy amin tervezünk járni a mi utunk-e. Ismerjük meg a vágyainkat, az értékeinket, a problémáinkat és erőforrásainkat, majd bátran hozzunk döntéseket, és bízzunk az érzelmeinkben

Itt tudsz többet olvasni a témáról:

  • Burnett B., Evans D. (2016). Designing your life.
  • Meinel C., Leifer L., Plattner H. (2011).  Design Thinking 

Mennyire volt hasznos számodra ez a cikk?

Értékelések átlaga: 4.4 / 5. Értékelések száma: 7

Még nem értékelték! Légy te az első!

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.