Fejlődési szemlélet – középpontban a növekedés

A személyes fejlődésben óriási szerepe van annak, hogy hogyan gondolkodunk, mik azok a tényezők, amik a sikerekről illetve kudarcokról alkotott képünket befolyásolják. A Growth mindset, magyarul Fejlődési szemlélet egy olyan ideális perspektívát vázol fel, amely középpontjában a folyamatos tanulás, erőfeszítés és mély elköteleződés áll. A fejlődési szemlélet vegytisztán senkinél sem megfigyelhető, azonban a tudatosítás, és a törekvés arra, hogy minél több szituációban tudjunk ebből a perspektívából cselekedni, jobb teljesítményhez vezet.

Honnan ered?

Carol Dweck amerikai pszichológia professzor nevéhez fűződik a Growth Mindset kifejezés. Rengeteg kutatás részese volt ebben a témában. Chicagoban egy általános iskolában végzett vizsgálatot arról, hogy a gyerekek hogyan küzdenek meg kihívásokkal, nehézségekkel. Mindezt úgy, hogy a gyerekek olyan feladatot kaptak, ami meghaladta a képességeiket, amit nem tudtak megcsinálni.

Az eredmények egészen meglepőek voltak. A gyerekek egy csoportja ugyanis a feladat után megértette, hogy a feladat megoldásához szükséges képességekkel MÉG nem rendelkeznek, illetve, hogy ezen képességeik fejleszthetőek, érdekelte őket a tanulás lehetősége: “szeretem a kihívásokat”, “reméltem, hogy informatív lesz, és tudok tanulni belőle”.

A másik csoport azonban tragikusnak, katasztrofálisnak élte meg a kudarcot. Ők voltak azok, akik csak a jelenben gondolkodtak, azaz abban a jelenben, ahol ők kudarcot vallottak, ahol ők butának, gyengének tűnnek. Későbbi kutatások kimutatták, hogy a diákok ezen csoportjába tartozók kudarcok esetében inkább hasonlítják magukat a náluk rosszabb eredményt elérőkhöz. Erre azért van szükségük, hogy jó érzésüket fenntartsák, illetve továbbra is okosnak intelligensnek érezzék magukat. További eredmények szerint egy esetleges nehéz szituációban hajlamosabbak csalni a jó eredményért, mint azok, akik nyitottan álltak a kudarchoz.

Emellett Dweck és csapata vizsgálta azt is, hogy a két csoport hogy választja meg az átélt kudarc után a következő feladata nehézségét. Arra az eredményre jutottak, hogy a kudarcot lehetőségként megélők a nehezebb feladatot választották, hogy abból is tanulni tudjanak. Ezzel szemben a másik csoport tagjai inkább könnyebb, de biztosan sikeresen megoldható feladatot választottak, hogy a sikerélményük megmaradjon.

Hogyan értelmezhetőek ezek az eredmények?

A kutatások alapján a 2 elkülönülő csoportot nevezte el Dweck rögzült (fixed) és fejlődő (growth) szemléletnek (mindset). A rögzült szemlélet képviselői hiszik, hogy a tehetség, és a képességek fixek, előre meghatározottak, ezért az erőfeszítést feleslegesnek tartják. A legfontosabb az, hogy az eredmények is tükrözzék, ezeket az előre meghatározott képességeket, a kudarc nem fér bele. Inkább elkerülik a kihívásokat; a visszajelzéseket, kritikákat támadásnak, személyes sértésnek veszik; mások sikereit pedig magukra nézve fenyegetőnek tekintik.

A fejlődő szemlélettel rendelkezők ezzel szemben hiszik, hogy a képességek fejleszthetőek minden csak azon múlik, hogy ki mennyi energiát, erőfeszítést, tanulást tesz bele. A tehetség szerintük nem szimplán van, hanem rengeteg gyakorlás és kitartó munka eredménye. Persze emellett az is kimondott, hogy nem mindenki tehetséges mindenben, azonban a tehetséges emberek között ez a szemléletbeli különbség a teljesítményt tekintve döntő faktor lehet. Jellemzőik továbbá, hogy visszajelzésre éhesek, kudarcokból illetve mások meglátásaiból tanulni szeretnének, az erőfeszítést és a beletett munkát a siker részének tartják; mások sikereit pedig nem fenyegetőnek, hanem inspirációs illetve tanulási lehetőségnek tekintik.

Hogyan lehet elsajátítani?

Tény, hogy agyunk sokkal alkalmazkodóképesebb, mint amilyennek korábban hittük. A neuronon (idegsejtek) közti kapcsolatok annál erősebbek, minél gyakrabban használjuk őket. A komfort zónából való kilépés során azonban képesek vagyunk új neuron kapcsolatokat kiépíteni, amiket gyakorlással meg is tudunk erősíteni. A komfort zónából való kilépés egy tudatos döntés, a változás pedig a tudatosnál mélyebb szinteken is végbemegy. 

El kell fogadni a tényt, hogy tisztán fejlődési szemléletet képviselni nagyon nehéz, jó eséllyel nem is megvalósítható. Emberként sokkal bonyolultabbak vagyunk annál, hogy egyik vagy másik csoportba teljesen és minden szituációban illeszkedjünk. El kell fogadni, hogy vannak olyan helyzetek, amik egyértelműen a rögzült szemléletünket hozzák előtérbe. Egy nehéz időszak vagy kudarc utáni kritika, másokhoz képest gyengébb teljesítmény egy adott területen, nem elfogadó környezet mind, mind lehetnek olyan tényezők, amik védekezést, kevesebb erőfeszítést, illetve bezártságot hoznak ki belőlünk. Fontos azonosítanunk az életünkben fellelhető rögzült szemléletet kiváltó eseményeket, illetve még fontosabb felismernünk azt az énünket, amelyik a rögzült szemléletet képviseli, illetve megérteni, hogy milyen háttérmechanizmusok miatt kerül előtérbe ez a perspektíva adott szituációban. Rögzült szemléletünk elfogadása, és felismerése együtt még közelebb tud juttatni minket ahhoz, hogy minél több helyzetben képesek legyünk fejlődési szemlélet szerint cselekedni, reagálni.

Fontos tudatosítani magunkban a fejlődési szemlélet alkotóelemeit, és ezeket saját életünkre, saját helyzeteinkre vetítve átgondolni. Így képesek lehetünk kezünkbe venni a kontrollt, és úgy reagálni szituációkra ahogy szeretnénk, és nem úgy, ahogy automatikusan tennénk.

Hogyan lehet másokat hozzásegíteni?

A fejlődési szemlélet kutatásainak egyik legfontosabb eredménye, hogy bizonyítottan teljesítményt befolyásoló tényező a dicséret jellege. Ha valakinek – legyen szó saját gyermekről, tanítványról, kollégáról, beosztottról – egy siker esetében csak a képességeit, intelligenciáját dicsérjük azzal komoly hibát követünk el. Ez ugyanis erősíti a rögzült szemléletet oly módon, hogy az illető elkezdi kerülni a kudarcot, kerülni a nagyobb kihívásokat, a kritikákat, ugyanis, ha valamit nem tud teljesíteni, akkor az ilyen logika mentén azt jelenti, hogy nincsenek elég jó képességei vagy kevés az intelligenciája hozzá. 

Ezzel szemben, ha az erőfeszítését, a fejlődését, a beletett munkáját, a felhasznált stratégiáit, a folyamatot is dicsérjük az eredmény mellett, akkor az a későbbiekben is több erőfeszítést, elkötelezettséget, több kipróbált stratégiát, sőt hosszú távon jobb teljesítményt fog eredményezni. Továbbá azt, hogy a kudarc nem egy elkerülendő rossz, hanem egy esemény, amiből tanulni lehet.

A gondolkodásmódunk tehát komoly befolyásoló akkor (is), ha teljesítményről, fejlődésről van szó. A fejlődési szemlélet egy mankó, egy iránymutatás lehet a tudatosabb, és hatékonyabb gondolkodás felé. 

Itt olvashatsz többet a témáról:

  • Dweck, C. Developing Talent through a growth mindset.
  • Dweck, C. (2016). What having a growth mindset actually means.
  • Dweck, C. (2015). Carol Dweck revisits the growth mindset.
  • Dweck, C. (2014). Ted talk

Mennyire volt hasznos számodra ez a cikk?

Értékelések átlaga: 5 / 5. Értékelések száma: 4

Még nem értékelték! Légy te az első!

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.