Egy újfajta strukturált gondolkodási módszer – mandalamódszer

Gyakran előfordul, hogy szeretnénk az életünket megtervezni, stratégiát alkotni, hogy hogyan is induljunk el, majd mi legyen a következő lépés, azonban mégis elakadhatunk az elénk táruló alternatívák sokasága miatt vagy pont az ellenkezője miatt, amikor szűkös információ mennyiségből szeretnénk a lehető legjobbat kihozni. Erre a felmerülő problémára nyújthat kitűnő segítséget a mandalamódszer, amely szigorú strukturáltságával egy gondolkodási keretet biztosít a felmerülő kérdések rendszerezésére.

A mandala szó a klasszikus indiai nyelvből, a szanszkritból származik, jelentése: mágikus kör. A mandalák a buddhista meditációk alapeszközei, amelyek geometriai formákból tevődnek össze. Ezek a formák az esetek többségében ívesek, lekerekítettek, azonban bizonyos esetekben szögletes formák is megjelenhetnek bennük. A mandalák lényege, hogy mindig középről indulnak ki a vonlak, majd ezt követik a belső körök és végezetül a záró kör, amely körbeveszi az egészet.

A módszer lényege

Matsumura Yasuo, japán vezetési tanácsadó a mandalák alapelveit felhasználva alkotta meg a mandalamódszert, amely leginkább az ázsiai országokban terjedt el. Ezt támasztja alá, hogy a témában született szakirodalmak jelentős része kizárólag japán nyelven érhetők el.

„Maga a módszer egy nyílt végű, szabályozott gondolkodási módszer, amely kiindulópontok (gondolati magok) és az azokból következő ciklikus gondolatkörökből jön létre.”

Nyílt végű, hiszen folyamatosan mélyíthetők vele a gondolatok és szabályozott, mivel minden körben kizárólag 8 újabb elemmel bővíthető, valamint a kitöltés iránya is szigorúan meghatározott. Eszköze a mandalatábla, melyre leginkább úgy érdemes tekinteni, mint egy egyszerű mátrix, egy sor kitöltésre váró üres mező. „Azonban, amint elkezdjük tartalommal megtölteni, úgy válik egy egyre világosabb strukturális keretté, amely rendezi az addigi kuszaságot a gondolataink között.”

Hogyan használjuk a mandalatáblákat?

9 keretes mandalatábla

A mandalatábla alapja egy 9 cellából álló rácsforma, amelynek középső eleme a kiindulópont, ide írjuk fel a kérdésünket, amelyet kiszeretnénk bontani. A központi kérdésünket a középső cellát körülvevő 8 cellában tudjuk elmélyíteni, asszociációs gondolatok segítségével. A kitöltést minden esetben az alsó, középső mezőben kezdjük el lejegyzetelni, majd pedig az óramutató járásával megegyező irányba haladva minden második cellába írjuk a gondolatainkat/ötleteinket. Ennek eredményeként két körön keresztül haladva töltjük ki a táblát.

F GONDOLAT C GONDOLAT G GONDOLAT
B GONDOLAT KIINDULÁS D GONDOLAT
E GONDOLAT A GONDOLAT H GONDOLAT

A szabályozottság a kitöltés irányában és a gondolatok végességében rejlik (jelen esetben maximum 8), így kínál egy strukturális keretet, ami nem engedi, hogy elvesszünk az alternatív lehetőségek sokaságában. Azonban, ha a 8 gondolat nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor érdemes tovább lépnünk a 64 keretes mandalatábla használatára.

 64 keretes mandalatábla

Komplexebb problémák esetén a 9 keretes mandalatábla kiindulópontként szolgál a végcél eléréséhez. Ebben az esetben több fordulós gondolkodási keretről van szó, amikor is a 9 keretes tábla 8 gondolatát tovább mélyítjük, azzal, hogy ezek képzik a további kiindulópontokat, központi magokat és belőlük újabb 8-8 következő ötlet születhet. Így juthatunk el összességében a végső 64 gondolathoz. Valamint így minden ötlet egyben látható, a köztük lévő összefüggések, kapcsolatok, esetleges átfedések és hiányosságok is egyaránt. Ezzel az eljárással a 8 nagyobb egység külön-külön vagy akár egy egészként is kezelhető.

A folyamat lépései

1. lépés: a belső mag létrehozása. A mandala középső cellájába kerül a fókusz meghatározása, a kiinduló kérdés, amelyre megoldást szeretnénk találni.

2. lépés: a belső kör létrehozása. A központi elemet körülvevő 8 cellába írjuk a probléma legfontosabb elemeit, részterületeit vagy akár megoldási irányokat. A cellák kitöltésének menete megegyezik a 9 keretes táblánál alkalmazottal (A-tól H-ig az óramutató járásával megegyező irányban). Fontos! Nem kötelező az összes cellát kitölteni, amennyiben kevesebb tényező is elegendő a problémakör kibontására. Annak érdekében, hogy a módszer minél eredményesebb legyen érdemes azonban 6-8 cellát kitöltenünk.

3. lépés: külső körök magjainak létrehozása. Az előző lépésben felírt 8 gondolatot kissé távolabb újból felírjuk, ahol ezek a gondolatok fogják az adott témáknak a központi magjait alkotni.

F C G
F C G
B B ? D D
E A H
E A H

4. lépés: a külső kör létrehozása. Az új központi magokat írhatjuk tele újabb ötletekkel, gondolatokkal, megoldási javaslatokkal. Ha az összes cella kitöltésre kerül, akkor 64 konkrét megoldási javaslat születhet a központi kérdésünkre.

F6 F3 F7 C6 C3 C7 G6 G3 G7
F2 F F4 C2 C C4 G2 G G4
F5 F1 F8 C5 C1 C8 G5 G1 G8
B6 B3 B7 F C G D6 D3 D7
B2 B B4 B ? D D2 D D4
B5 B1 B8 E A H D5 D1 D8
E6 E3 E7 A6 A3 A7 H6 H3 H7
E2 E E4 A2 A A4 H2 H H4
E5 E1 E8 A5 A1 A8 H5 H1 H8

5. lépés: értékelés. Ebben a lépésben tekintsünk rá a teljes mandalánkra, hogy milyen ötleteink születtek és szelektáljuk ki belőle, amelyeket nem tartunk megfelelőnek a probléma megoldására.

Ha szükséges, akkor a módszert tovább lehet folytatni mindaddig, amíg az adott feladat megoldásához el nem érkezünk.

Mire érdemes használni?

  • ötletek gyűjtésére
  • egy probléma feltárására
  • egy gondolkodási folyamat elakadásánál a gondolkodás újraindítására
  • fókusz meghatározásra
  • stratégiai tervezésre
  • projektmenedzsmentre

Mire NEM lehet használni?

Döntéshozásra, amikor kizárólag egyetlen végeredményhez szeretnénk jutni. Mivel a módszer célja, hogy egy gondolati egységből többet generáljon, így döntéshozás előtt az alternatívák feltárására alkalmas, nem pedig a konkrét döntés meghozatalára.

Milyen előnyei vannak a módszernek?

A módszer előnye, hogy gyorsan és könnyedén elsajátítható, valamint kevésbé időigényes. Alkalmazni egyaránt lehet egyénileg és csoportosan is. Lehetőséget biztosít az asszociációs gondolkodásra, amely által olyan öletek születhetnek, amelyekre korábban nem is gondoltunk volna. Továbbá egy igazán szabályozott módszerről van szó, amely lehetőséget biztosít, hogy ne vesszünk el az alternatív lehetőségek sokaságában és zavaros helyzetben rendszert teremt, aminek segítségével átláthatóbb az adott problémakör.

Itt olvashatsz többet a témáról:

Mennyire volt hasznos számodra ez a cikk?

Értékelések átlaga: 5 / 5. Értékelések száma: 3

Még nem értékelték! Légy te az első!

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.