A munka jelentősége az életünkben, avagy mennyire függünk a munkánktól

A munka életünkben betöltött szerepén nem sokszor gondolkodunk el, vagy épp, hogy csak úgy gondolunk rá, mint átlagos és szükségszerű tevékenységre. Pedig számos pozitív hatása van azon kívül, hogy fizetésünk és megélhetésünk származik belőle. Keretet ad a napunknak, célt ad az életünknek, kapcsolatokat építhetünk általa és meghatározza az identitásunkat, hogy kik is vagyunk mi. Viszont, ha ezen elgondolkodva azt vesszük észre, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a munkánknak és többször az életünk más aspektusai (pl.: család, párkapcsolat, barátok, szórakozás) elé helyezzük az intő jel lehet.

Az utóbbi évek során a munkavállalóknak egy gyorsan változó munkahelyi környezetben kell helyt állniuk, amelyet többek között a globális mértékű versengés és a folyamatos újítások iránti igény okoz. Ebben a helyzetben a szervezetek azt várják a munkavállalóiktól, hogy proaktívak legyenek, valamint elkötelezettek a munkájuk iránt és legfőképp, hogy magas minőségű munkát nyújtsanak. Ez viszont sokszor extra energia befektetést igényel a dolgozóktól.

Azonban a között, hogy elkötelezettek vagyunk a munkánk iránt vagy hogy már-már „megszállottjai” vagyunk annak nagy különbség van. Bár mind a munka iránti elkötelezettség mind a munkamánia vagy munkafüggőség jelentős munkabefektetéssel jár a mögöttes motiváció más, emiatt pedig az következményei, hatásai is mások lesznek.

A munka iránti elköteleződés egy pozitív munkához kapcsolódó állapot, amelyet életerő, elhivatottság és elmélyülés jellemez. Ezzel szemben a munkamániát a munka iránti megszállottság és kényszeres dolgozás jellemzi. Azt gondolnánk, hogy az ilyen munkaerő, aki ennyit energiát fektet a munkájába igazi kincs a szervezeteknek. Pedig úgy tűnik, hogy bár lehet kicsivel többel járulnak hozzá a szervezeti teljesítményhez, viszont hosszútávon nézve az ezért fizetett ár a munkavállaló elvesztése kiégés, kimerülés vagy stressz okozta betegségek miatt. Ugyanis míg a munka iránti elköteleződés kiemelkedő teljesítményt hozhat, valamint nagyobb élettel való elégedettséget, addig a munkamánia számos negatív következménnyel jár hosszútávon mind mentális, mind fizikai értelemben.

Bizonyos szempontból tekinthetünk úgy a munkamániára, mint egyfajta függőségre, hiszen az illetőt kontrollálhatatlan munkamotiváció hajtja és túlságosan is sokat törődik a munkával, annyira, hogy háttérbe szorulnak a családi, baráti kapcsolatok, hobbik, kikapcsolódási lehetőségek. A munkamániás személyt egy belső késztetés hajtja, ami miatt úgy érzi kénytelen dolgozni, ha pedig nem azt teszi kényelmetlenül érzi magát és bűntudata lesz. Emiatt többet dolgozik, mint ami elvárt lenne. Tehát nem olyan szituációs okok miatt dolgozik többet és keményebben, mert mondjuk sürgősen pénzre van szüksége, vagy épp valamilyen extra igény érkezett a munkája kapcsán.

A munkamánia háttértényezőit illetően két nagy csoportot övez érdeklődés: az egyik a személyiségjellemzők, a másik a munkakörülmények.

A személyiségjellemzőket tekintve a munkamánia összefügghet például:

  • Pszichológiai szükségletekkel, például: autonómia és kompetencia érzése. Ez azt jelenti, hogy úgy érezzük értünk a munkánkhoz és képesek vagyunk önállóan dolgozni. Ha úgy érezzük ez nincs kielégítve, akkor keményebben és többet vagyunk hajlandók dolgozni.
  • Teljesítménymotivációval: nehéz célok kitűzésére, elérésére való igény
  • Perfekcionizmussal: tökéletességre törekvés

A munkakörülmények kapcsán a szervezeti kultúra lehet például hatással a munkamániára. A szervezeti kultúra pedig nem más mint, egy adott cég élethez kapcsolódó olyan értékeknek, normáknak, hiedelmeknek és feltevéseknek az összesége, amin a munkavállalói osztoznak és ami megtanítja egy új belépőnek mi az elfogadott módja a gondolkodásnak és a viselkedésnek az adott szervezetben.

Az figyelhető meg, hogy vannak bizonyos szervezeti kultúrák, amelyek hatással lehetnek a munkamánia kialakulására és fenntartására azáltal, hogy értékelik és támogatják a hosszú munkaórákat valamint azt, hogyha valaki hajlandó feláldozni az idejét a sikeresség érdekében. Az úgynevezett ’férfias”, „maszkulin” kultúrák lehetnek ilyenek,ugyanis jellemzőjük az erős versengés, hatalom éhség, feladat orientáltság és a hibázástól való félelem.

Ha azt vesszük észre, hogy már a mindennapjaink, kapcsolataink és egészségünk rovására kezd menni a munkánk érdemes megállni és elgondolkodni megéri-e mindez és akár segítséget kérni családtól vagy szakemberektől.

Szervezeti szinten pedig, ha el szeretnénk kerülni a munkamániát, olyan normák, értékek megalkotása és képviselése segíthet, amelyek a munka iránti elkötelezettséget erősítik. Az elkötelezett munkavállalók ugyanis kreatívabbak, produktívabbak lesznek és pozitív keretek között hajlandók extra erőfeszítést tenni a siker érdekében, nem pedig egy negatív, romboló belső nyomás hatására.

Itt olvashatsz többet a témában:

  • Andreassen, C. S. (2013). Workaholism: An overview and current status of the research
  • Keller, A. C., Spurk, D., Baumeler, F., & Hirschi, A. (2016). Competitive climate and workaholism: Negative sides of future orientation and calling
  • Mazzetti, G., Schaufeli, W. B., & Guglielmi, D. (2014). Are workaholics born or made? Relations of workaholism with person characteristics and overwork climate
  • Shimazu, A., Schaufeli, W. B., Kamiyama, K., & Kawakami, N. (2015). Workaholism vs. work engagement: The two different predictors of future well-being and performance

Mennyire volt hasznos számodra ez a cikk?

Értékelések átlaga: 4 / 5. Értékelések száma: 5

Még nem értékelték! Légy te az első!

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.